Alsónémedi

Weboldal

Alsónémedi földrajzilag és történelmileg nagyobb tájegységbe tartozik, része a Duna-Tisza közének, mely a mai ismereteink szerint az újkőkorban népesült be, mint földművelő és állattartó közösség.
A rézkorból származnak azok az állattemetkezések, amelyek ismertté tették Alsónémedi nevét ( badeni és szarmata temetők). A bronzkorból származó leletek a Kenderföldek és a Nagyhegy lelőhelyekről származnak.
Alsónémedi a legrégebbi Pest megyei települések közé tartozik. a község ősi „Nywyg” nevét IV. Béla 1267. évi oklevele őrzi. Nywyg az Árpád nemzetség birtokához tartozott, majd az Aba nemzetséghez jutott. Az 1300-as években Némedi a váci püspökség birtokába került. A XVII. századi lakosság főként református vallású volt, istentiszteletet az 1458-ban épített templomban tartottak.
A kuruc időkben Némedi lakossága jelentősen megnőtt, melynek a Rákóczi féle szabadságharc vetett véget.
1718-ban a váci püspök katolikus plébánost helyezett ide és 1719-ben elfoglalták a templomot.
Némedi mezőgazdasági településsé fejlődött, mivel Pest közelsége akadályozta az ipari fejlődést.
Az 1848-as szabadságharcok kirobbanása, a feudalizmus összeomlása érezhető volt Némediben is. A szabadságharc kezdetén a falu sok nemzetőrt állított ki.
Az I. világháború nagyok sok anyagi és emberáldozatot követelt Alsónémeditől, a Szabadság téren található felújított emlékmű őrzi a hősök emlékét. A két világháború között a nagybirtokosok parcellázással szanálták birtokaikat, így sokan jutottak bérföldekhez.
1945 után új korszak indult, a földosztás az egész falut megmozgatta. Lassan fejlődésnek indult az ipar is.